Casco biztosítás

Abban az esetben is megköthető oldalunk segítségével a casco, amennyiben Ön még nem ismeri új gépkocsijának összes adatát, mivel ajánlatát pontosan 48 óráig "adathiányosan" rögzítjük, de a kockázatviselés kezdetét azonnal indítjuk. Azaz ha Ön az autó átvételének a pillanatában már biztosított szeretne lenni, már  az azt megelőző két napban is igénybe veheti az Alkusz Biztostási oldalát, hogy minél előbb megköthesse a biztosítását.

A biztosító a biztosítási esemény miatt bekövetkezett kárt - a balesetbiztosítási szolgáltatások kivételével - a szerződő (biztosított) által választott önrészesedéssel csökkenti. Az önrészesedés mértékét el nem érő kár értelemszerűen nem kerül kifizetésre. A kárösszegből a választott 10 %, 20% vagy 30 %-os, de legalább a választott minimális (abszolút összegben meghatározott) önrészt a biztosított maga viseli.

Előfordulhat, hogy a biztosító megnövelt, vagy csökkentett önrészt von le. Általában: a sérült üveg nem cserével történő javítása esetén nem vonnak le önrészt. A biztosítási eseményt, a bekövetkezést követő két munkanapon belül be kell jelenteni. A biztosítási díj változásáról a biztosító legalább a változást megelőző 30 napon belül jelzi ezt a biztosítottnak, a legtöbb biztosító ezt 60 napra vállalja.

Hasonlóan a kötelező biztosításhoz a casco biztosításnál is működik bonusz-rendszer, azaz a biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződés szolgáltatásait. Jó tudni, hogy a megszerzett bonusz (kármentes évek) továbbvihető, azaz a biztosítók elfogadják és a díj kialakításánál figyelembe veszik (a szabályzatba foglalt feltételekkel) a korábban megszerzett, igazolt kármentes évek számát. A bonusz mértéke a legtöbb biztosítónál egy-egy kármentes év után 5%, de van olyan biztosító is, ahol három igazolt kármentes év után már 50% díjengedmény adható!

A CASCO biztosítás különböző elemek tetszőleges kombinációjából összeállítható biztosítási csomag. Ezeknek az elemeknek a sajátosságát a biztosítási esemény meghatározása adja meg .

A biztosító megtéríti azokat a biztosított gépjárművet ért károkat, amelyeket közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatás idéz elő (tipikusan a saját hibás balesetek), illetőleg amelyeket idegen személy rongálása okoz (töréskár). Nem terjed ki a biztosítás a nem baleseti jellegű károkra (pl. anyagfáradás, műszaki hiba, természetes elhasználódás stb.).

A biztosító fizet akkor is, ha a gépjárművet tűz - beleértve a gépjárművön belül keletkezett, valamint a külső tüzet is - illetőleg bizonyos természeti erők - így pl. villámcsapás, földcsuszamlás, szélvihar, árvíz, belvíz, jégverés, földrengés stb. - károsítják (elemi kár).

A legtöbb eltérés az egyes biztosítók feltételei között a lopáskár definíciója körében tapasztalható. Egyben ez az a kérdés, amely tekintetében a legtöbb jogvita alakul ki a biztosítók és ügyfeleik között. Általánosnak tekinthető, hogy biztosítási eseménynek csak akkor minősül a lopás, illetve a jármű önkényes elvétele , ha a gépkocsit megfelelően lezárták. A megfelelő lezártság fogalmát azonban a biztosítók nem egységesen határozzák meg. Egyes biztosítók megelégszenek azzal, ha az összes zár be van zárva, mások - különösen értékesebb gépkocsiknál - további biztonsági berendezéseket - riasztó, mechanikus védelem stb. - írnak elő.

Egyes biztosítók fedezetet nyújtanak a gépjármű elrablására is. Ez esetben nyilvánvalóan értelmetlen lenne megkívánni az autó megfelelő lezártságát, hiszen a tipikus elkövetési mód ilyenkor éppen az, hogy a nyitott autója közelében tartózkodó tulajdonos ellen erőszakot alkalmaznak, és így szerzik meg tőle a gépkocsiját.

Fizet a biztosító akkor is, ha a teljes gépjárművet nem, hanem csupán annak tartozékait (részlopás) vagy az abban tartott személyi használatú vagyontárgyakat (poggyászlopás) lopják vagy rabolják el.

A biztosító fedezetet nyújt a meghatározott biztosítási események kapcsán károsodott kötelező tartozékokra, a biztosítási szerződésben meghatározottak szerint a biztonsági felszerelésekre, valamint a biztosító által előírt vagyonvédelmi eszközökre. (indításgátló, riasztó, stb.). A töréskár a biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, műszakilag azonosítható, igazolt erőhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés. Nem téríti meg a biztosító többek között a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan töréskárt, amely nem baleseti jelleggel következett be.

Valamennyi casco feltétel tartalmaz egy hosszabb-rövidebb listát azokról az eseményekről, amelyekkel kapcsolatban a biztosító nem fizet kártérítést:

• autóversenyen, vagy arra való felkészülés során keletkezett kár
• nem baleseti jelleggel bekövetkezett sérülés (pl. műszaki hiba, anyagfáradás, hűtővíz megfagyás stb.), azzal, hogy amennyiben ezek következtében valamilyen biztosítási eseménynek minősülő kár következik be, úgy azt a biztosító megtéríti. (Pl. önmagában a fék meghibásodása nem biztosítási esemény, de ha a fékhiba miatt a járművel balesetet szenvednek, akkor az így keletkezett károkat a biztosító megtéríti.)
• háborús eseményekkel, terrorizmussal, felkeléssel, tüntetéssel vagy más zavargással összefüggésben
• államhatalmi és államigazgatási szervek rendelkezései során bekövetkezett károkat
• ionizáló vagy radioaktív sugárzás miatt keletkező sérüléseket

Ha a biztosító a megfigyelési időszakban bonuszt érintő kárkifizetést nem teljesített, a besorolás egy osztállyal javul. A bonusz-besorolás egy kár esetén három díjosztállyal esik vissza. Kettő, vagy több kár esetén a szerződő az alapdíj osztályba kerül. Az újabb díjkedvezményt egy teljes kármentes megfigyelési időszak után lehet érvényesíteni a biztosítás díjával szemben.

A szerződés létrejöttét és hatálybalépését a legtöbb CASCO feltétel a Polgári Törvénykönyvvel megegyezően szabályozza. Ennek lényege, hogy a szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, és az első díj megfizetésével lép hatályba . Ugyanakkor létezik a biztosítási szerződés létrejöttének egy speciális - és a gyakorlatban a legtöbbször előforduló - formája, nevezetesen, ha a biztosított ajánlatára a biztosító 15 napig nem válaszol, akkor a szerződés az ajánlat átvételének napjára visszamenő hatállyal létrejön . Ez azt jelenti, hogy az ügyfél 15 napig bizonytalanságban van afelől, hogy ajánlatát visszautasítják-e, illetőleg ha e 15 nap alatt történik káresemény, úgy azt kifizetik-e. Szerencsére a bírói gyakorlat egységes abban, hogy amennyiben a biztosító a fenti 15 napon belül, de már a bekövetkezett biztosítási eseményről történt tudomásszerzése után utasítja el az ügyfél ajánlatát, és az elutasítást nem tudja megfelelően megindokolni, úgy a bekövetkezett kárt ki kell fizetnie.

Mindenesetre, ha egy mód van rá - márpedig erre a kereskedőknél, illetve a hitelre vásárolt gépkocsiknál a lehetőség adott - akkor a szerződésben kifejezetten meg kell állapodni a biztosítóval a kockázatviselés kezdő időpontjában, kiküszöbölendő a fenti problémát.